4. Ikrek és érdekes emberek

Sziasztok, itten van a negyedik rész is, remélem elnyeri a tettszéseteket!! Jó olvasást!! :) 

Zenee

*Ariadne szemszöge*

Felemeltem a fejem, és a hippilány szemébe néztem.
-Librey Ariadne vagyok, 14 éves-kezdtem el mondani. A meglepődés, mint egy hullám, árasztotta el. Elkerekedett a szeme, és rámnézett. Mivel mellette ültem, jól láthattam.
-Ariadne?-kérdezett vissza, mintha rosszul hallotta volna. Nem, nem drágám, jól hallottad.
-Igen.
-Szép a neved!-mosolygott. Szép a nevem? Hiszen az övé is majdnem ugyanolyan!
-Hát kökii. A szüleink nem voltak túl fantáziadúsak, amikor a nevünket adták-mondtam el a vélemányem gyúnyosan.
-Ez mondjuk igaz-nevetett.
-Ariadne, folytasd kérlek!-szólt közbe Rácz tanárnő.
-Oki. Szóval, én apukámmal élek. Az anyukámat nem láttam úgy 4 éves korom óta, egyszer sem. Igazából nem sokra emlékszem belőle-szomorodtam el-amúgy vegetáriánus vagyok, tisztelem, és szeretem az állatokat, és van egy macskám, Kyara. Imádok rajzolni, és voltam már rajzversenyen.
-Jól van, köszönjük. Az iskolának van rajz szakköre, majd a szaktanárnál érdeklődj!-bíztatott Rácz tanárnő.
-Oki-bólogattam.
-Akkor, a középső padsor jön!-folytatta. A középső padsorban ülnek a legérdekesebb emberek. Igen, Ő is. Akire olyan kíváncsi vagyok. Mellettem Ariana felhúzta a lábát török ülésbe, gondoltam énis így teszek, mert kezd elzsibbadni a lábam. Úgyhogy az állammal a felhúzott térdeimen figyeltem, ahogy a kék hajú lány beszél.
-Radnai NI Ki vagyok, 14. Imádok fényképzni, a szüleim elváltak és állandóan vitatkoznak, hogy kinél lakjak, mert egyke vagyok, szóval inkább lógok suli után és csak este megyek haza. Tudjátok, az az érzés, amikor mindenki téged akar, amikor marakodnak rajtad. Amikor úgy érzed magad, mint az utolsó száraz Tesco-s zsömle amin két öreg néni veszekszik. De nem gáz, legalább úgy ismerem a környéket, mint a tenyerem. Sokat járok moziba, bár egyedül nem olyan poén. Hát, kb. ennyi. Ha valaki akar, akkor majd megismer jobban-fejezte be, majd visszadugta a fülhallgatót a fülébe. Nekem tök szimpi volt, tényleg. És az tetszett, hogy merte vállalni magát, és a kék haját. Nagyon bátor! Húúúúú, most jön a rockerfiú!!!
-Szabi vagyok, metáál!!!-fejezte ki magát igen tömören, miközben rockvillát mutogatott, és aztán visszadőlt a padra. Hm...érdekes. Azért elvigyorodtam, mert vicces volt, és amúgyis teljesen egyetértettem. Közben beszélni kezdett a mellette ülő.
-Szalay Ádám vagyok, 14. A kedvenc játékom a WoW, de jó az Assasins Creed is. Általában ezekkel szoktam játszani, és azon szörnyülködni, hogy anyám még mindig Explorert használ- vigyorgott idiótán, aztán újra elmerült a telefonjában. Hát ha ez vidítja fel... Aztán ezerrel kezdett verni a pulzusom, mert rájöttem, hogy a ,,titokzatos fiú" és bunkó barátja kövezkezik. De ez a ,,titokzatos fiút" nem érdekelte, vagy pedig tényleg elaludt, mert még mindig a padon feküdt. Közben a padtársa beszélt.
-Petrohai Szasza vagyok-röhögte el magát,-és a fiúkat szeretem. Erre A Padtársa rázkódó vállal röhögni kezdett, bár arra nem vette a fáradságot, hogy felemelje a fejét a padról.
-De ne már, most komolyan?!- röhögte el magát NI Ki is, én meg csak hitetlenül néztem.
-Dehogyis, komolyan vetted?!-röhögte ki kedvesen Szasza. Ú ez gáz. Én elhittem, tényleg. Najó, amikor azt közölte, hogy meleg, akkor már kezdtem kételkedni...:)-Mért, úgy nézek ki, mint egy buzi??!-tette fel a költői kérdést szintén Szasza, mire a teremben hirtelen gyanús csönd támadt, aztán mindenki egyszerre kezdett el röhögni, úgyhogy Szasza beégett kicsit. DE. MOST. JÖTT. A. PADTÁRSA!! Illetve jött volna. De nem szólalt meg. Szerintem visszaaludt.
-Hahóóó, fekete fiú!! Te jössz!!- emelte meg egy kicsit a hangját a tanárnő, és mivel erre sem reagált, integetni kezdett a kezével, bár nem tudom miért, mert az alvó fiú amúgy sem láthatta. Aztán mégiscsak kénytelen volt megszakítani csicsikálását egy pár percre, mert a padtársa elkezdte bökdösni a könyökével. Erre fölemelte a fejét, és...olyan furcsán nézett megint. De olyan mosolygósan furcsán. Na jó, nem tudom elmagyarázni! Szóval volt valami mosoly a szemében most.
-Alex-adta meg a szűkszavű választ, de nem mogorván, hanem inkább lazán, mint akinek nincs kedve beszélni, és eközben egy pillanatra sem vette ki a fülhallagtót a füléből, aztán visszadőlt a padra. Hát, nem sokkal lettem okosabb. Aztán az első pad következett. Itt ült az a szőke lány, aki olyan furcsán méregetett, amikor bejöttem.
-Kiss Zoé vagyok, 14 éves. Van egy kutyim Leila, általában őt tanítom szabadidőmben, vagy facebook. De csekkoljátok, olyan aranyoooos!!!-mosolygott, és lerítt róla, hogy tényleg szereti azt az ebet.
-Juuuj milyen fajta??-kérdezte már-már szinte csillogó szemekkel a padtársam, én pedig összevont szemöldökkel néztem rá.
-Terrier!!
-Az tényleg cukiii!!!!- örvendeztek együtt, mi pedig furán néztünk rájuk. Illetve nem mindenki...

3. Hogy hívják anyukádat?

Üdv, itt az új rész:) Köszönöm a kommanteket, és az új feliratkozót! Nem is húzom tovább az időtöket, jó olvasást! ;)

Ahogy teltek a percek, egyre nőtt benne a kíváncsiság, hogy igazán megismerje a körülötte ülő embereket. Amikor Rácz tanárnő az utolsó lapot is beszedte, már annyira izgult, hogy- akár öntudatlanul, akár nem- elkezdte rágni a körmét, amiről így lepattogzott a reggel ráfestett fekete körömlakk.

-Úgy látom minenki kitöltötte mind a két lapot, kisebb-nagyobb sikerrel- kezdett bele a tanárnő- szóval, akkor mutatkozzunk be! Szerintem kezdjük hátulról. A szőkésbarna hajú lány!

Az említett megköszörülte a torkát (biztos nem lehet könnyű beszélni, ráadásul bemutatkozni egy csapat figyelő embernek, akiket nem ismersz), és vörös rúzsos száját szóra nyitotta.

-Palotai Kyra vagyok, 14 éves, és mindenem a tánc. Balettozom, de járok szteppelni, ír szteppelni és hip-hop-ozni. Léptem már föl külföldön is, ezért sok helyet láttam, bár nem sokat pihentem-mosolyodott el.

-Hű, akkor sokat próbálsz is, gondolom- szólt közbe Rácz tanárnő.

-Minden szabadidőmben-mosolygott a táncos lány.

-Köszönjük. Mellette a barna hajú lány!-szólított a tanárnő.

-Kovács Dóri vagyok, 14. Most közlöm mindenkivel, hogy én nem vagyok az a ,,juuuj, megbántottak, akkor most ülök a sarokban és zokogok típus, de vihogva SMS-ezni sem fogok valami ,,júúúj de aranyooooos" fiúval, mert szerintem ez szánalmas. Komolyan, filmsztárok képei előtt csorgatjátok a nyálatokat?! Szánalom. Csak sajnálni tudlak titeket- mondta szerényen. Előtte egy paddal Ariadne fintort vágott. Remek, legalább lesz kit utálni. Mellette a hippi lány most nem firkált, hanem ő is figyelt, az arcáról pedig nem lehetett kiolvasni semmit. Ariadne észrevette, hogy a csokibarna szemű lány hátrafordult a széken, és olyan pillantást vetett Dórira, hogy még a fekete lány (aki elkapta ezt a pillantást) is beleborzongott. 

-Ha ez a lány a szemével ölni tudna...- gondolta. Közben Dórinak is feltűnt, hogy a lány bámulja.

-Ne nézz már ilyen bambán rám!!- szólt rá. A lány felpattant, és majdhogynem felborítva a széket elindult a hátsó pad felé, a szeméből csak úgy sütött a harag. De valahogy, ha jobban megnézted, akkor a harag mellett ott volt valami komolyság, és ebből tudni lehetett, hogy nem esne neki senkinek, hanem mint egy felnőtt ember, megbeszélné. Most sem esett volna neki Dórinak sem, ebben az emó lány is biztos volt, csakhogy sosem derült ki mi történt volna, mert a tanárnő közbelépett.

- Penélope, please!- szólt rá, bár azt senki nem értette, hogy miért angolul, de gondolták, majd kiderül. 

-Akkor ezek szerint Penélope a neve? Érdekes név- gondolta Ariadne, és kíváncsian figyelte a történéseket. A lány megtorpant, és továbbra is dühösen nézett Dórira, akinek az arcáról most eltűnt a megszokott gúnyos vigyor. 

-I think that's pitiable, how you feel cool, 'coz you violence to others!! Well, 'coz you know it, that's made you a pitiable little worm, who doesn't have assurance, and now she think that, how she better here anyone!! Better than who?!  (Szerintem meg az a szánalmas, hogy attól érzed menőnek magad, hogy beszólsz másoknak!! Hát csakhogy tudd, ettől csak egy szánalmas kis féreg leszel, akinek semmi önbizalma, és így azt hiszi, hogy ő most jobb itt bárkinél!! Ugyan kinél?!)- mondta dühösen, majd megfordult, visszament a padjához, és leült. Nagyon kiakaszthatta amit Dóri mondott, és ezzel a fekete lány is egyetértett.
-Igaza van! Most komolyan, mit képzel magáról?-gondolta, bár ő nem adott teret ilyen vehemensen a véleményének. Egyre szimpatikusabb volt neki a lány, vagyis Penélope, talán pont azért, mert annyira különböznek. Ez a lány nagyon nyitott, egyenes, és őszinte, de baromi jólelkű és mindig segít másokon. Egyszerre erős és esendő. Ezzel szemben Ariadne visszahúzódó, nagyon-nagyon érzékeny, de végletekig jólelkű, állatbarát. Komolyan, egy légynek se tudna ártani. Most azon töprengett, hogy valószínűleg Penélope külföldi. Vajon melyik országból jöhetett?
-Van benne valami, amitől más, mint az itteni emberek. Valami lángolás. Van benne valami tűz, ami sosem alszik ki, benne lángol, hajtja élete végéig, és nem hagyja nyugodni. Az tetszik benne, hogy nagyon érzékeny-gondolkodott-Mondjuk a szeme durva. Mármint, hatalmas, és minden érzelem, ami elönti őt, tökéletesen látszik a barna szemekben, ezért ha dühös, akkor hajjaj, futás van, mert a szemével ölni tudna. De mondjuk baromi szép szeme van-gondolkodott tovább, aztán arra eszmélt, hogy már a mellette ülő beszél.
-Librey Ariana vagyok, 14 éves. Az anyukámmal élek. Imádom az állatokat és a természetet, sokszor kirándulunk, csak úgy, amerre a lábunk visz. Anyu szerint jó hangom van, de nem járok sehova, inkább vele éneklek-mosolygott egy világoskék ceruzával a kezében. Mellette a fekete lány csodálkozva nézett maga elé.
-Hogy hívják anyukádat?-kérdezte halkan, de a síri csöndben mindenki jól hallhatta.
-Tessék?-kérdezett vissza a hippi lány, mert nem nagyon értette, hogy ez most miért is olyan fontos.
-Hogy hívják anyukádat?-ismételte meg egy kicsit türelmetlenebbül sötét ruhás padtársa.
-Öhm...Hanna. Miért?- nézett értetlenül a hippi lány. De a kérdésére nem kapott választ. A padtársának elkerekedett a szeme, leblokkolt és hitetlenül nézett maga elé. Egy fél percig néma csend volt, de ezt a tanárnő megszakította.
-Következő!...